Kiadványaink
Kapcsolat
an image
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
3527 Miskolc
Zsolcai Kapu 32.

E-mail, Hírlevélre feliratkozás:
info@bunmegelozesrol.hu

Telefon: (06-46/514-523)  

Magyar szabályozás        

Hazánkban a családon belüli erõszak nem önálló bûncselekmény. Az élet és testi épség elleni, valamint család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bûncselekmények annak ellenére is büntethetõek, hogy családon belül vagy nõk ellen valósult meg az erõszak.

 Külön ki kell emelnünk a bûncselekmények közül a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntettét. Aki kiskorú személyrõl pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt készít, megszerez, tart elköveti ezen bûntettet.  A kiskorú sértett sérelmére történõ elkövetésnek azonban kiemelt, a büntetést súlyosbító jelentõsége van, elsõsorban a minõsítõ körülmények sorában.

 Ebben a körben különösen fontos és jelentõs a rendõrség szerepe. Az állampolgárok életét és testi épségét, személyes szabadságát és más, a jog által védett értékeinek védelmét a rendõrségnek kötelessége ellátni. A jog nem tesz különbséget verés és verés között azon az alapon, hogy arra a nyílt utcán, a kocsmában vagy pedig a családi otthonban kerül sor. Újra meg újra hangsúlyozandó az, ami a statisztikákból kiderül: a nõk esetében az élet és testi épség elleni bûncselekmények áldozatává válásra a legnagyobb esély a saját otthonukban van, s a legvalószínûbb elkövetõ a férj vagy az élettárs. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az az állítás, hogy a családi otthonban, illetve a családi köteléken belül elkövetett erõszakos cselekményeknél nincs helye hatósági beavatkozásnak.

 Az elmúlt idõszakban a társadalmi érdeklõdés homlokterébe kerültek azok a személy elleni bûncselekmények, amelyek az egymással szoros fizikai, érzelmi, anyagi, jogi kapcsolatban, egyfajta "együttélési kényszerben" élõ személyek között, a magánszférában valósulnak meg. Az intézményes beavatkozás jelenlegi korlátozott lehetõségei, a bántalmazást elszenvedõk fokozottan kiszolgáltatott helyzete megnehezíti az ilyen cselekményekkel szembeni fellépést. A családon belüli erõszak fogalomkörébe tartozó jogsértések azokat érintik leginkább, akik nemüknél, életkoruknál, mentális, vagy fizikai adottságaiknál fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak (nõk, kiskorúak, idõsek, fogyatékkal élõk). Annak érdekében, hogy a családon belüli erõszakkal kapcsolatos rendõri munka úgynevezett proaktív szemlélettel, áldozatközpontú módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelõen valósuljon meg, továbbá, hogy a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott rendõri feladatok végrehajtása egységes szemlélettel történjen, az Országos Rendõrfõkapitány kiadta a 13/2003. (III. 27.) Intézkedését, a családon belüli erõszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendõri feladatok végrehajtására. Ezen intézkedés módszertani útmutató kíván lenni a családon belüli erõszak esetköreinek rendõri kezelésében. 

 A családon belüli erõszakos bûncselekmények területén dolgozóknak  soha nem szabad szem elõl tévesztenie azt a szoros összefüggést, amely kimutatható a viszonylag enyhébb megítélésû bántalmazási cselekmények és az ölési cselekmények között. Tudniuk kell, hogy a válasz nélkül maradó enyhébb megítélésû bûncselekményt igen gyakran súlyosabb követi, illetve követheti. El kell ismerni, hogy a szakszerû és határozott rendõri beavatkozás életet menthet.

 Statisztikák

 Magyarországon jelenleg nincs olyan hivatalos statisztikai gyûjtemény, amelybõl megállapítható lenne az ilyen jellegû bûncselekmények száma. A családon belüli erõszak, s ezen belül a feleségbántalmazás nagyságrendjével kapcsolatban meglévõ statisztikák nem adnak reális eligazítást, hiszen ezeknél a törvénysértéseknél a látencia köztudomásúan óriási.

 Természetesen nem csak férfiak által nõk ellen megvalósított erõszak létezik. Kár lenne tagadni, hogy a "gyengébb nem" esetenként ugyanolyan brutalitással fordul családtagjai ellen. Nem állítható az sem, hogy a nõk által okozott sérülések kevésbé brutálisak. Azonban a számszerû adatok - társadalmi közfelfogáshoz igazodóan - azt mutatják, hogy több nõ esik áldozatul a családtagja által elkövetett erõszakos személy elleni bûncselekménynek.

 Bár az összes bûnözés szintjén a férfiak áldozattá válása a gyakoribb, azonban egyes bûncselekmény-kategóriákban a férfiakénál lényegesen nagyobb a nõk viktimizációja, melynek kiemelt megnyilvánulási területe a családon belüli erõszak (emberölés és kísérlete, súlyos testi sértés, nemi erkölcs elleni bûncselekmények), a nemi erõszak, a prostitúcióra kényszerítés, az emberkereskedelem.

 Az sem kétséges, hogy a személy elleni erõszakos bûncselekmények sértettei között több a rokon, illetve a családtag, mint a kívülálló, a sértettnek ismeretlen személy. 1998-ban az emberölésnek csaknem a felét valamilyen rokon, nevelõ, gondozó, ill. a házastárs követte el. Ugyanebben az évben a nemi erkölcs elleni bûncselekmények egyötöde, a súlyos testi sértéseknek pedig egyharmada történt családon belül. A hozzátartozók kategóriáján belül a házastárs képviseli a legelõkelõbb helyet - az emberölések 21 %-ának, a súlyos testi sértések 16 %-ának megvalósításával. 

 A családon belüli erõszakos bûncselekmények számára a magyar kriminálstatisztika adatai alapján a személy elleni bûncselekmények között, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bûncselekményekrõl készült adatállomány alapján vonhatunk le következtetéseket. Eszerint 2001-ben azoknál a személyt támadó bûncselekményeknél, ahol az elkövetõ a sértettnek házastársa, vagy élettársa, az elkövetõk 85 %-a férfi volt, és csak 15 %-a nõ.

 A személy elleni erõszakos bûncselekmények által a nõkön kívül a legveszélyeztetettebbek a gyermekek, akik sokszor mind pszichikailag, mind fizikailag elszenvedõi az anya ellen irányuló erõszakos cselekményeknek, utógondozásuk talán fontosabb, mint a felnõtteké.

 

Vissza...