Magyar szabályozás
Külön ki kell emelnünk a bûncselekmények közül a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntettét. Aki kiskorú személyrõl pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt készít, megszerez, tart elköveti ezen bûntettet. A kiskorú sértett sérelmére történõ elkövetésnek azonban kiemelt, a büntetést súlyosbító jelentõsége van, elsõsorban a minõsítõ körülmények sorában.
Ebben a körben különösen fontos és jelentõs a rendõrség szerepe. Az állampolgárok életét és testi épségét, személyes szabadságát és más, a jog által védett értékeinek védelmét a rendõrségnek kötelessége ellátni. A jog nem tesz különbséget verés és verés között azon az alapon, hogy arra a nyílt utcán, a kocsmában vagy pedig a családi otthonban kerül sor. Újra meg újra hangsúlyozandó az, ami a statisztikákból kiderül: a nõk esetében az élet és testi épség elleni bûncselekmények áldozatává válásra a legnagyobb esély a saját otthonukban van, s a legvalószínûbb elkövetõ a férj vagy az élettárs. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az az állítás, hogy a családi otthonban, illetve a családi köteléken belül elkövetett erõszakos cselekményeknél nincs helye hatósági beavatkozásnak.
Az elmúlt idõszakban a társadalmi érdeklõdés homlokterébe kerültek azok a személy elleni bûncselekmények, amelyek az egymással szoros fizikai, érzelmi, anyagi, jogi kapcsolatban, egyfajta "együttélési kényszerben" élõ személyek között, a magánszférában valósulnak meg. Az intézményes beavatkozás jelenlegi korlátozott lehetõségei, a bántalmazást elszenvedõk fokozottan kiszolgáltatott helyzete megnehezíti az ilyen cselekményekkel szembeni fellépést. A családon belüli erõszak fogalomkörébe tartozó jogsértések azokat érintik leginkább, akik nemüknél, életkoruknál, mentális, vagy fizikai adottságaiknál fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak (nõk, kiskorúak, idõsek, fogyatékkal élõk). Annak érdekében, hogy a családon belüli erõszakkal kapcsolatos rendõri munka úgynevezett proaktív szemlélettel, áldozatközpontú módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelõen valósuljon meg, továbbá, hogy a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott rendõri feladatok végrehajtása egységes szemlélettel történjen, az Országos Rendõrfõkapitány kiadta a 13/2003. (III. 27.) Intézkedését, a családon belüli erõszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendõri feladatok végrehajtására. Ezen intézkedés módszertani útmutató kíván lenni a családon belüli erõszak esetköreinek rendõri kezelésében.
A családon belüli erõszakos bûncselekmények területén dolgozóknak soha nem szabad szem elõl tévesztenie azt a szoros összefüggést, amely kimutatható a viszonylag enyhébb megítélésû bántalmazási cselekmények és az ölési cselekmények között. Tudniuk kell, hogy a válasz nélkül maradó enyhébb megítélésû bûncselekményt igen gyakran súlyosabb követi, illetve követheti. El kell ismerni, hogy a szakszerû és határozott rendõri beavatkozás életet menthet.
Statisztikák
Magyarországon jelenleg nincs olyan hivatalos statisztikai gyûjtemény, amelybõl megállapítható lenne az ilyen jellegû bûncselekmények száma. A családon belüli erõszak, s ezen belül a feleségbántalmazás nagyságrendjével kapcsolatban meglévõ statisztikák nem adnak reális eligazítást, hiszen ezeknél a törvénysértéseknél a látencia köztudomásúan óriási.
Természetesen nem csak férfiak által nõk ellen megvalósított erõszak létezik. Kár lenne tagadni, hogy a "gyengébb nem" esetenként ugyanolyan brutalitással fordul családtagjai ellen. Nem állítható az sem, hogy a nõk által okozott sérülések kevésbé brutálisak. Azonban a számszerû adatok - társadalmi közfelfogáshoz igazodóan - azt mutatják, hogy több nõ esik áldozatul a családtagja által elkövetett erõszakos személy elleni bûncselekménynek.
Bár az összes bûnözés szintjén a férfiak áldozattá válása a gyakoribb, azonban egyes bûncselekmény-kategóriákban a férfiakénál lényegesen nagyobb a nõk viktimizációja, melynek kiemelt megnyilvánulási területe a családon belüli erõszak (emberölés és kísérlete, súlyos testi sértés, nemi erkölcs elleni bûncselekmények), a nemi erõszak, a prostitúcióra kényszerítés, az emberkereskedelem.Az sem kétséges, hogy a személy elleni erõszakos bûncselekmények sértettei között több a rokon, illetve a családtag, mint a kívülálló, a sértettnek ismeretlen személy. 1998-ban az emberölésnek csaknem a felét valamilyen rokon, nevelõ, gondozó, ill. a házastárs követte el. Ugyanebben az évben a nemi erkölcs elleni bûncselekmények egyötöde, a súlyos testi sértéseknek pedig egyharmada történt családon belül. A hozzátartozók kategóriáján belül a házastárs képviseli a legelõkelõbb helyet - az emberölések 21 %-ának, a súlyos testi sértések 16 %-ának megvalósításával.
A családon belüli erõszakos bûncselekmények számára a magyar kriminálstatisztika adatai alapján a személy elleni bûncselekmények között, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bûncselekményekrõl készült adatállomány alapján vonhatunk le következtetéseket. Eszerint 2001-ben azoknál a személyt támadó bûncselekményeknél, ahol az elkövetõ a sértettnek házastársa, vagy élettársa, az elkövetõk 85 %-a férfi volt, és csak 15 %-a nõ.
A személy elleni erõszakos bûncselekmények által a nõkön kívül a legveszélyeztetettebbek a gyermekek, akik sokszor mind pszichikailag, mind fizikailag elszenvedõi az anya ellen irányuló erõszakos cselekményeknek, utógondozásuk talán fontosabb, mint a felnõtteké.
