Nő és feleségbántalmazás

Az áldozattan (viktimológia) a speciális áldozatok kategóriájába a nõket, a gyermekeket és az idõs embereket sorolja.
Már a viktimológia atyjaként tisztelt Hans von Hentig is külön áldozati csoportnak tekintette a nõket.
A családon belüli erõszak sajátossága, hogy abban a közegben fordul elõ, amely méltóságot, egyenlõséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötõdést kellene, hogy jelentsen a család minden tagja számára; ¨ az erõszakot alkalmazó éppen az áldozat férje, élettársa, egyéb hozzátartozója, akinek védelmet, támogatást kellene nyújtania;
¨ az elkövetõ és az áldozat közötti sajátos érzelmi, családi kapcsolat, valamint a társadalmi konvenciók miatt igen erõs a látencia, az áldozatok sokszor titkolják, szégyellik és tûrik az erõszakot.
A nõk viktimizációjának egyik formája a családon belüli erõszak, valamint a nemi erõszak, a prostitúcióra kényszerítés és kizsákmányolás is ide sorolható.
A szakirodalomban már az 1970-es évek második felében megtalálható a házasságokban elõforduló súlyos, többszörösen visszatérõ bántalmazás. Érdekes tény, hogy sok esetben már az udvarlási szakaszban is megjelenik a nõk sérelmére elkövetett agresszió, mely késõbb a házasság során tovább durvul, és sok esetben a házastárs és a gyermek bántalmazása együttesen fordul elõ.
Számos elmélet igyekszik választ keresni az erõszakos cselekedetek okaira. Azegyik magyarázat az alkoholizálást tekinti a fõ motívumnak. Az egyébként is éretlen alapszemélyiségû ember esetében az alkohol felszabadítja az indulatokat, amiknek célpontja a házastárs vagy a gyermek lesz.
Egy másik magyarázat szerint a párok rejtetten kiegészítik egymást. A bántalmazott fél többször szintén éretlen alapszemélyiségû, önértékelési zavarokkal küzdõ egyén, aki az egzisztenciális kiszolgáltatottság, a társ fenyegetésének növekedése és reális körülményei miatt nem változtat a helyzetén, hanem bennmarad a kapcsolatban.
