Környezetvédelem alapjai

A védelem elvei:
· Az okozói elv az jelenti, hogy meg kell keresni, és megfelelõen szankcionálni azokat a környezetszennyezõket, akik a környezetállapot romlását elõidézték.
· A megelõzési elve, amely a környezetvédelem legfontosabb felismerése jelenti azokat az intézkedéseket, amelyek a környezeti károk keletkezését megelõzik.
· A társadalmi együttmûködés elve azt a felismerést tükrözi, hogy a környezet védelme, minõségének megõrzése, a károk helyreállítása nem egyes környezeti tudattal rendelkezõ emberek szervezetek ügye, hanem ebben az egész társadalomnak települési szinten a lakosságnak együtt kell mûködnie.
A Btk. közegészség elleni bûncselekmények fejezetében foglalkozik a környezet és a természet károsításával.
Környezetkárosítás bûncselekményt az követi el, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezet vagy annak valamely eleme károsodjon.
Az eset megítélése annál súlyosabb, minél nagyobb a károkozás mértéke, illetve az elkövetõ a környezet valamely elemét jelentõs mértékben szennyezi, jelentõs mértékben károsítja, vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota már nem is állítható helyre.
(280.§)
Ez a törvényi tényállás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben írtak megvalósulását mozdítja elõ a büntetõjog eszközeivel.
A természetkárosítást az követi el, aki nemzetközi szerzõdés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított élõ szervezetet, élõ szervezet bármely fejlõdési alakjában vagy szakaszában lévõ egyedét, fajok keresztezõdéseként létrejött élõ szervezetet, élõ szervezet származékát jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja. Ez vonatkozik arra is, aki védett természeti területet, élõ szervezetek életközösségét, barlangot jogellenesen jelentõs mértékben megváltoztat.
A jogkövetkezmény itt is súlyosbodik, ha a cselekmény tömeges pusztulást okoz, vagy a természeti érték helyrehozhatatlan károsodást szenved, illetve megsemmisül.
(281. §)Aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyûjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bûncselekményt követi el.
A hulladéknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse, a vizet, a levegõt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon, az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse. (281.A.§)
Az elõzõekben kivonatosan ismertetett joghely alapja, hogy a cselekmények, bár enyhébben, de abban az esetben is büntetendõk ha az elkövetés nem szándékos hanem gondatlanságból következik be.
A környezetkárosítás (Btk. 280.§) valamint a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése (Btk. 281.A.§) bûncselekmények esetében utalni kell a szabálysértési törvény 148.§ szerinti környezetkárosítás szabálysértésre. Az elhatárolás az elkövetési tárgyban és azok veszélyességében keresendõ.
E fejezetben taglalt bûncselekmények megítélése nem lehet feladata sem bûnmegelõzési, sem önkormányzati dolgozónak. Legfontosabb feladat a figyelõ és jelzõrendszer kiépítése, melyet a következõkben részletesebben taglalunk.
